Könyveink
HAGAKURE – A szamurájok kódexe
Szerző: Jamamoto Cunetomo
272 oldal
SMS-kód: HAG
“Rájöttem, hogy a Busidó a halálban gyökerezik.”
A Hagakure (jelentése: “Levelek alatt”) a Szamuráj Útjára, a Busidóra vonatkozó rövid tanítások, történetek és feljegyzések gyűjteménye a XVIII. sz. elejéről, amelyet a később zen szerzetessé vált szamuráj, Jamamoto Cunetomo diktált le lelkes tanítványának. Az eredeti szöveget kézzel másolták, és adták körbe a Nyugat-Japánban élő Nabesima-klán fiatal csatlósai körében.
A második világháború után egyetlen könyvet sem ítéltek el olyan hevesen, mint a Hagakurét. A műnek jelentős szerepe volt abban, hogy felbátorítsa a japán fiatalságot, akik a háború utolsó, elkeseredett szakaszában ezzel a klasszikussá vált idézettel vállalták az önkéntes halált: “Rájöttem, hogy a Busidó a halálban gyökerezik.” A beható tanulmányozás azonban megmutatja, hogy a Hagakure nem más, mint Cunetomo szenvedélyes gyűjtésének eredménye, amelyet békeidőben állított össze a Szamuráj Útjáról. Ez pedig az “úgy halj meg, mint egy igazi szamuráj” alapgondolatán, azaz a bátor, igazságos és erényes harcos ideálján nyugszik.
A KERESZTES HADJÁRATOK ÉS AZ ÁRPÁD-KORI MAGYAR KIRÁLYSÁG
Szerző: Terplán Zoltán
162 oldal
SMS-kód: KEH
MEGJELENIK MÁJUS 2. FELÉBEN
A keresztes hadjáratok több évszázados története a középkor egyik legfontosabb eseménye. Ennek az egész kereszténységet megmozgató katonai vállalkozásnak volt részese az Árpád-kori Magyar Királyság Szent István király uralkodásától, a 11. század első felétől kezdve.
Terplán Zoltán könyvében a keresztes hadjáratok magyar vonatkozásait állítja a középpontba kevéssé ismert részletek és összefüggések bemutatásával. A szerző nemcsak szakembereknek, tanároknak, diákoknak ajánlja művét, hanem mindazoknak, akiket érdekel ennek az izgalmas korszaknak a politika-, vallás- és hadtörténete.
A keresztes hadjáratok több évszázados története a középkor egyik legfontosabb eseménye a Német-Római Császárság és a Pápaság közötti invesztitúra küzdelmek mellett. Mohamed katonái ellen először a 8–9. században indítottak ellentámadásokat a latin kereszténység államai és a Bizánci Birodalom, majd 1095-ben II. Orbán pápa felhívására szervezett és összehangolt hadjárat kezdődött a muzulmánok által elfoglalt területek – elsősorban Jeruzsálem és a Szentföld – visszavételére.
Az első hadjáratot a középkor évszázadaiban több is követett, és ennek az egész kereszténységet megmozgató katonai vállalkozásnak volt részese az Árpád-kori Magyar Királyság Szent István király uralkodásától, a 11. század elsõ felétõl kezdve. III. Béla uralkodása idején, mikor a magyar állam a korabeli Európa számottevő politikai súllyal rendelkező állama lett, már magyar keresztes vitézek is indultak a Szentföld visszavételére, II. András 1217-ben pedig maga vezetett hadjáratot a Szentföldre.
Az Árpád-kori Magyar Királyság ezekben a századokban egyre több szállal kapcsolódott a latin kereszténység többi országához: a Német-Római Császársághoz, a Francia és az Angol Királysághoz, Velencéhez és természetesen a Pápasághoz. Ugyanakkor a Bizánci Birodalommal is erősödtek a kapcsolatok. A kor érdekes ténye, hogy Magyarországon élő muzulmán diákok (böszörmények) tanultak a Kelet híres iskoláiban.
Terplán Zoltán, a Thúry József Medievisztikai Kutatócsoport tudományos munkatársa, több éve foglalkozik az Árpád-kori Magyar Királyság külpolitikai kapcsolataival. Könyvében a keresztes hadjáratok magyar vonatkozásait állítja a középpontba kevéssé ismert részletek és összefüggések bemutatásával. A szerző nemcsak szakembereknek, tanároknak, diákoknak ajánlja művét, hanem mindazoknak, akiket érdekel ennek az izgalmas korszaknak a politika-, vallás- és hadtörténete.
“GÉNKEZELT” ŐSTÖRTÉNELEM
Szerző: Imre Kálmán
220 oldal
SMS-kód: GMO
A közelmúltban látott napvilágot egy, a génkutatók legújabb eredményeit bemutató tudományos beszámoló, amely a mai európai férfi lakosság eredetét vizsgálja az Y kromoszómák segítségével. Megállapításai döntően befolyásolhatják az őstörténettel kapcsolatos hagyományos nézeteket, de segítenek megérteni a sokak által elutasított atlantiszi hódítást is.
Ennek alapja a könyvben kifejtett új elmélet, mely az egyes korok történelmét mutatja be – természetesen a magyarság eredetére is kitérve.
Az ember őstörténete manapság nagyon sok szerzőt foglalkoztat. Az „out of Afrika” elmélet, az Afrikából való származás ma a legszélesebb körben elfogadott tudományos elmélet az ember eredetét illetően.
A „Génmódosított” őstörténelem ezt az elméletet világítja meg a legújabb humángenetikai vizsgálatok eredményeivel, valamint a Biblia őstörténeti részének segítségével. Megvizsgálja az ember útját Afrikából a lehetséges útvonalak figyelembe vételével, és a fő elágazási pontoknál kialakult mutációk ismeretében megkísérli megrajzolni a kontinensek benépesülésének folyamatát. A kötet a legújabb kutatási eredményeken alapul: felhasználja az európai emberekre vonatkozó Y kromoszóma vizsgálatok bizonyítékait, valamint a régészet és az antropológia eredményeit. A Biblia elemzésével meglepően újszerű magyarázatot ad az Afrikából származó ragozó ősnyelv mellett az indoeurópai nyelvek és az indoeurópai nyelvet beszélő népesség kialakulására, mindeközben természetesen kitér a magyarság őseinek sokat vitatott kérdésére, továbbá a magyar nyelvre vonatkozóan is szokatlan elmélettel áll elő. Imre Kálmán (1941-) építészmérnök, számos őstörténettel (Bobula Ida, Padányi Viktor) és ékírással kapcsolatos tanulmány, cikk szerzője (Ősi Gyökér). Fordításában jelent meg: P. A. Deimel: Smerische Grammatik (Sumer nyelvtan), továbbá Grover S. Krantz: Geographical Development of European Languages (Európai nyelvek földrajzi kialakulása) c. munkája, valamint Angela Marcantonio: The Uralic Language Family (Uráli nyelvcsalád) és A. Mar can tonio: A történeti nyelvészet és a magyar nyelv eredete c. nyelvészeti művének három tanulmánya. Szerzője A magyarság őstörténete új megvilágításban c. munkának, valamint társszerzője a Magyarságtudományi tanulmányoknak is. Tartalomjegyzék: KRONOLÓGIAI KÉRDÉSEK Y KROMOSZÓMA VIZSGÁLATOK Észrevételek A MAI EMBER KIALAKULÁSA Az Éden A KEZDETEKTŐL AZ ÚJKŐKORIG Afrikai kivándorlás Délkelet-Ázsia felé Káin és Szet kivándorlása Atlantisz, az „idoeurópai” őshaza A Közel-Kelet Közép-Kelet Közép-Ázsia Északkelet-Ázsia, Amerika Európai kezdetek – a Kárpát-medence Steppei gének – ősmagyarok AZ ÚJKŐKOR Civilizációs fellendülés Az anyagi fejlődés kezdetei Özönvíz a Fekete-tónál A FÉM-KOROK HAJNALA Európa Az égei térség A VÍZÖZÖN ÉS ELŐTÖRTÉNETE Egyiptom és Mezopotámia A VÍZÖZÖN UTÁN Egyiptom és Mezopotámia TOVÁBBI ESEMÉNYEK A VÍZÖZÖN UTÁN A krónikák tanúságtétele A GENETIKAI KEVEREDÉS RÉSZTVEVŐI A steppei népek déli kiáramlása Szubarok és hurriták A szkíták további déli mozgásai Hükszoszok Jeruzsálem lakói Filiszteusok Közép-Ázsia Teucri – tukris – turukki – turki Zárszó FÜGGELÉK – A magyar nyelvrőlAIKIKAI AIKIDO I. – Alaptechnikák
Szerző: Uesiba Kissómaru – Uesiba Moriteru
181 oldal, ff képekkel
SMS-kód: AA1
Az Aikido alapítójának fia és unokája ebben a technikai kézikönyvben bemutatja az Aikido edzések bemelegítő mozdulatait, a lépéseket, gurulásokat, zuhanásokat, majd lépésről-lépésre veszi az alaptechnikákat és azok végrahajtási módját. A gazdagon illusztrált könyvben (közel 1000 fényképen) a technikákat a jelenlegi Dósu: Uesiba Moriteru mutatja be, egyik segítője pedig a Magyarországon is ismert Kanazava szenszei.
A könyv kiváló segítséget nyújt minden Aikido-gyakorlónak, kezdőnek és haladónak egyaránt, viszont a rendszeres edzéseket nem helyettesíti.
TARTALOM:
Előszó a magyar kiadáshoz Előszó Mi az Aikido? Kérdések és válaszok az Aikidóról I. Felkészülés a gyakorlásra 1.Állás (kamae) 2.Küzdelmi távolság és a szem fókuszálása (ma-ai és me-cuke) 3. Etikett, hivatalos ülés, térden járás (rei, zahó, sikkó) 4. Lábmunka (unszoku) Alaplépés (ajumi asi) Követőlépés (cugi asi) Csúsztató lépés (okuri asi) 5. A test mozgatása (szabaki) Irimi (belépés) – ütés ellen Irimi – dzsó támadás ellen Tenkan (testfordítás) Katate-dori tenkan (testfordítás egykezes csuklófogásból) Tensin (testfordítás nagy ívű mozdulattal) Tenkai (átfordulás) 6. Esések, gurulások (ukemi) Esés hátra (usiró hanten ukemi) Gurulás előre (zenpó kaiten ukemi) Gurulás hátra (kóhó kaiten ukemi) Esés leszorításból (katame vaza ukemi) Zuhanás oldalra (joko ukemi) 7. Kardkéz (tegatana) 8. Bemelegítő gyakorlatok csuklóra (tekubi kanszecu dzsúnan hó) Kote-mavasi hó Kote-gaesi hó 9. A hát nyújtása (haisin undó) 10. Testfordítás (tai no tenkan) Sihó-giri (omote) Sihó-giri (ura) II. alapvető technikák Dobástechnikák (nage-vaza) 1. Irimi-nage (belépő dobás) Katate-dori irimi-nage (ai-hanmi) Sómen ucsi irimi-nage 2. Sihó-nage (négy irányú dobás) Katate-dori sihó-nage – omote (ai-hanmi) Katate-dori sihó-nage – ura (ai-hanmi) Katate-dori sihó-nage – omote (gyaku-hanmi) Katate-dori sihó-nage – ura (gyaku-hanmi) Leszorítástechnikák (katame-vaza) 1. Dai ikkjó (első számú leszorítás) Katate-dori dai ikkjó – omote (ai-hanmi) Katate-dori dai ikkjó – ura (ai-hanmi) Sómen ucsi dai ikkjó – omote Sómen ucsi dai ikkjó – ura Sómen ucsi dai ikkjó – omote (szuvari vaza) Sómen ucsi dai ikkjó – ura (szuvari vaza) Kokjú-hó (légzési-erő gyakorlat) Álló helyzetből (rippó) – omote Álló helyzetből (rippó) – ura Ülő helyzetből (za-hó) Tencsi-nage és a légzési erő III. alaptechnikák Dobástechnikák (nage-vaza) 1. Irimi-nage Jokomen ucsi irimi-nage Katate dori irimi-nage (gyaku-hanmi) – irimi Katate dori irimi-nage (gyaku-hanmi) – tenkan Cuki irimi-nage – irimi Cuki irimi-nage – tensin Usiro rjótekubi dori irimi-nage 2. Sihó-nage Jokomen ucsi sihó-nage – omote Jokomen ucsi sihó-nage – ura Rjóte dori sihó-nage – omote Rjóte dori sihó-nage – ura Hamni-hantacsi katate dori sihó-nage – omote Hamni-hantacsi katate dori sihó-nage – ura Usiro rjótekubi dori sihó-nage – omote Usiro rjótekubi dori sihó-nage – ura 3. Tencsi-nage Tencsi-nage – omote Tencsi-nage – ura 4. Kaiten-nage Katate dori kaiten-nage – ucsi kaiten Katate dori kaiten-nage – szoto kaiten Cuki kaiten-nage Usiro rjótekubi dori kaiten-nage Dobás-leszorítástechnikák (nage-katame vaza) 1. Kote-gaesi Sómen ucsi kote-gaesi Jokomen ucsi kote-gaesi Cuki kote-gaesi – irimi Cuki kote-gaesi – tensin Katate dori kote-gaesi (gyaku hanmi) Usiro rjótekubi dori kote-gaesi Leszorítástechnikák (katame vaza) 1. Dai ikkjó (ude-oszae) (kar leszorítás) Katate dori dai ikkjó (gyaku-hanmi) – omote Katate dori dai ikkjó (gyaku-hanmi) – ura Kata dori dai ikkjó – omote Kata dori dai ikkjó – ura Usiro rjótekubi dori dai ikkjó – omote Usiro rjótekubi dori dai ikkjó – ura 2. Dai nikjó (kote-mavasi) (csukló-fordítás) Sómen ucsi dai nikjó – omote Sómen ucsi dai nikjó – ura Kata dori dai nikjó – omote (szuvari vaza) Kata dori dai nikjó – ura (szuvari vaza) Katate dori dai nikjó (gyaku-hanmi) – omote Katate dori dai nikjó (gyaku-hanmi) – ura Usiro rjótekubi dori dai nikjó – omote Usiro rjótekubi dori dai nikjó – ura 3. Dai szankjó (kote-hineri) (csukló-csavarás) Sómen ucsi dai szankjó – omote (szuvari vaza) Sómen ucsi dai szankjó – ura (szuvari vaza) Katate dori dai szankjó (gyaku-hanmi) – omote: ucsi-kaiten Katate dori dai szankjó (gyaku-hanmi) – ura: ucsi-kaiten Usiro rjótekubi dori dai szankjó – omote Usiro rjótekubi dori dai szankjó – ura 4. Dai jonkjó (tekubi-oszae) (csukló-leszorítás) Sómen ucsi dai jonkjó – omote Sómen ucsi dai jonkjó – ura Katate dori dai jonkjó (gyaku-hanmi) – omote Katate dori dai jonkjó (gyaku-hanmi) – ura Usiro rjótekubi dori dai jonkjó – omote Usiro rjótekubi dori dai jonkjó – ura 5. Dai gokjó (ude-nobasi) (kar kinyújtás) Sómen ucsi dai gokjó – omote Sómen ucsi dai gokjó – ura Jokomen ucsi dai gokjó – omote Jokomen ucsi dai gokjó – uraAIKIKAI AIKIDO II. – Haladó technikák
Szerző: Uesiba Moriteru
216 oldal, ff képekkel
SMS-kód: AA2
A nagy sikerű első kötetet (Alaptechnikák) követő 2. részben Uesiba Moriteru dósu az Aikido haladó technikáit – bonyolultabb dobásokat, leszorításokat illetve a fegyveres (tanto, jo, bokken) és a több támadós technikákat – mutatja be.
Az egyes technikák helyes végrehajtását a főbb pontokat illusztráló fényképek és részletes magyarázatok segítik elő. A könyv több mint 1200 fotón keresztül vezeti végig a tanulmányozót az Aikido technikai repertoárján.
Bár ez a technikai kézikönyv – Aikido-stílustól függetlenül – alapműnek mondható minden Aikido-gyakorló számára, a rendszeres edzéseket nem helyettesíti, de kiválóan kiegészíti.
TARTALOM
Elõszó I. Dobástechnikák 1. Irimi-nage Morote dori irimi-nage Morote dori irimi-nage – tenkan I. Morote dori irimi-nage – tenkan II. Kata dori sómen ucsi irimi-nage Usiro rjókata dori irimi-nage Hanmi-hantacsi sómen ucsi irimi-nage Hanmi-hantacsi jokomen ucsi irimi-nage 2. Sihó-nage Morote dori sihó-nage – omote I. Morote dori sihó-nage – omote II. Morote dori sihó-nage – omote III. Kata dori sómen ucsi sihó-nage – omote Usiro rjókata dori sihó-nage – omote Hanmi-hantacsi rjóte dori sihó-nage – omote Hanmi-hantacsi rjóte dori sihó-nage – ura Hanmi-hantacsi jokomen ucsi sihó-nage – omote 3. Kaiten-nage Sómen ucsi kaiten-nage Hanmi-hantacsi katate dori kaiten-nage – ucsi-kaiten Hanmi-hantacsi katate dori kaiten-nage – szoto-kaiten 4. Aiki-otosi Mae rjókata dori aiki-otosi Usiro rjókata dori aiki-otosi 5. Kosi-nage Rjóte dori kosi-nage – I. Rjóte dori kosi-nage – II. Morote dori kosi-nage – I. Morote dori kosi-nage – II. Morote dori kosi-nage – III. Usiro rjótekubi dori kosi-nage – I. Usiro rjótekubi dori kosi-nage – II. Katate dori kosi-nage – I. Katate dori kosi-nage – II. 6. Dzsudzsi-garami Morote dori dzsudzsi-garami – I. Morote dori dzsudzsi-garami – II. Usiro rjótekubi dori dzsudzsi-garami Kata dori sómen ucsi dzsudzsi-garami – I. Kata dori sómen ucsi dzsudzsi-garami – II. 7. Kokjú-nage Morote dori kokjú-nage – I. Morote dori kokjú-nage – II. Morote dori kokjú-nage – III. Morote dori kokjú-nage – IV. Rjóte dori kokjú-nage – I. Rjóte dori kokjú-nage – II. Rjóte dori kokjú-nage – III. Usiro rjótekubi dori kokjú-nage Katate dori kokjú-nage – ucsi-kaiten Katate dori kokjú-nage – szoto-kaiten Kata dori sómen ucsi kokjú-nage – I. Kata dori sómen ucsi kokjú-nage – II. A morote dori kokjú hótól (két változat) a morote dori dzsudzsi-garamiig II. Dobás-leszorítástechnikák 1. Kote-gaesi Jokomen ucsi kote-gaesi – I. Jokomen ucsi kote-gaesi – II. Morote dori kote-gaesi Kata dori sómen ucsi kote-gaesi Usiro kubidzsime kote-gaesi Hanmi-hantacsi sómen ucsi kote-gaesi Hanmi-hantacsi jokomen ucsi kote-gaesi A morote dori kokjú-hó urától a morote dori kokjú-nage tenkanon át a morote dori irimi-nage tenkanig III. Leszorítástechnikák 1. Dai ikkjó Jokomen ucsi dai ikkjó (irimi) – omote Jokomen ucsi dai ikkjó (irimi) – ura Jokomen ucsi dai ikkjó (tensin) – omote Jokomen ucsi dai ikkjó (tensin) – ura Morote dori dai ikkjó (irimi) – omote Morote dori dai ikkjó (irimi) – ura Kata dori sómen ucsi dai ikkjó (irimi) – omote Kata dori sómen ucsi dai ikkjó (irimi) – ura Kata dori sómen ucsi dai ikkjó (tenkan) – omote Kata dori sómen ucsi dai ikkjó (tenkan) – ura Usiro rjókata dori dai ikkjó – omote Usiro rjókata dori dai ikkjó – ura Usiro eri dori dai ikkjó – omote Usiro eri dori dai ikkjó – ura Hanmi-hantacsi sómen ucsi dai ikkjó – omote Hanmi-hantacsi sómen ucsi dai ikkjó – ura 2. Dai nikjó Jokomen ucsi dai nikjó (irimi) – omote Jokomen ucsi dai nikjó (irimi) – ura Jokomen ucsi dai nikjó (tensin) – omote Jokomen ucsi dai nikjó (tensin) – ura Morote dori dai nikjó (irimi) – omote Morote dori dai nikjó (irimi) – ura Morote dori dai nikjó (tenkan) – omote Morote dori dai nikjó (tenkan) – ura Kata dori sómen ucsi dai nikjó (irimi) – omote Kata dori sómen ucsi dai nikjó (irimi) – ura Kata dori sómen ucsi dai nikjó (tenkan) – omote Kata dori sómen ucsi dai nikjó (tenkan) – ura Usiro rjókata dori dai nikjó – omote Usiro rjókata dori dai nikjó – ura Muna dori dai nikjó – omote Muna dori dai nikjó – ura Hanmi-hantacsi sómen ucsi dai nikjó – omote Hanmi-hantacsi sómen ucsi dai nikjó – ura 3. Dai szankjó Jokomen ucsi dai szankjó (irimi) – omote Jokomen ucsi dai szankjó (irimi) – ura Jokomen ucsi dai szankjó (tensin) – omote Jokomen ucsi dai szankjó (tensin) – ura Morote dori dai szankjó (irimi) – omote Morote dori dai szankjó (irimi) – ura Morote dori dai szankjó (tenkan) – omote Morote dori dai szankjó (tenkan) – ura Kata dori sómen ucsi dai szankjó (irimi) – omote Kata dori sómen ucsi dai szankjó (irimi) – ura Kata dori sómen ucsi dai szankjó (tenkan) – omote Kata dori sómen ucsi dai szankjó (tenkan) – ura Usiro rjókata dori dai szankjó – omote Usiro rjókata dori dai szankjó – ura Usiro kubidzsime dai szankjó – omote Usiro kubidzsime dai szankjó – ura Usiro rjóhidzsi dori dai szankjó – omote Usiro rjóhidzsi dori dai szankjó – ura Hanmi-hantacsi sómen ucsi dai szankjó – omote Hanmi-hantacsi sómen ucsi dai szankjó – ura 4. Dai jonkjó Jokomen ucsi dai jonkjó (irimi) – omote Jokomen ucsi dai jonkjó (irimi) – ura Jokomen ucsi dai jonkjó (tensin) – omote Jokomen ucsi dai jonkjó (tensin) – ura Morote dori dai jonkjó (irimi) – omote Morote dori dai jonkjó (irimi) – ura Morote dori dai jonkjó (tensin) – omote Morote dori dai jonkjó (tensin) – ura Kata dori sómen ucsi dai jonkjó (irimi) – omote Kata dori sómen ucsi dai jonkjó (irimi) – ura Kata dori sómen ucsi dai jonkjó (tenkan) – omote Kata dori sómen ucsi dai jonkjó (tenkan) – ura Usiro rjókata dori dai jonkjó – omote Usiro rjókata dori dai jonkjó – ura Usiro kubidzsime dai jonkjó – omote Usiro kubidzsime dai jonkjó – ura Hanmi-hantacsi sómen ucsi dai jonkjó – omote Hanmi-hantacsi sómen ucsi dai jonkjó – ura 5. Hidzsi-gime Sómen ucsi hidzsi-gime Jokomen ucsi hidzsi-gime Katate dori hidzsi-gime Usiro eri dori hidzsi-gime A katate dori kaiten-nagétól a katate dori kosi-nagéig IV. Fegyveres technikák 1. Tantó dori Tantó dori zagi sómen ucsi dai gokjó – omote Tantó dori zagi sómen ucsi dai gokjó – ura Tantó dori jokomen ucsi dai gokjó – omote Tantó dori jokomen ucsi dai gokjó – ura Tantó dori jokomen ucsi sihó-nage Tantó dori cuki ude-nobasi Tantó dori cuki kote-gaesi Tantó dori cuki kote-gaesi 2. Dzsó dori Dzsó dori irimi nage Dzsó dori sihó nage Dzsó dori kote-gaesi Dzsó dori dzsudzsi-garami Dzsó dori hidzsi-gime 3. Tacsi dori Tacsi dori irimi nage Tacsi dori sihó nage Tacsi dori kote-gaesi Tacsi dori hidzsi-gime Tacsi dori kokjú-nage I. Tacsi dori kokjú-nage II. A morote dori sihó-nagétól a futari dori sihó-nagéig V. Több támadó 1. Futari dori Futari dori kokjú-hó Futari dori sihó-nage Futari dori kokjú-nage Futari dori dai nikjó Az Aikido eredete és fejlődése Uesiba Morihei, az Aikido Alapítójának élete Az Aikido fejlõdése és szervezeteA HUNOK ÖRÖKSÉGE
Szerző: Marácz – Obrusánszky (szerk.)
480 oldal
SMS-kód: HOR
A legújabb tudományos kutatási eredményeket bemutató tanulmányok gyűjteménye ez a hiánypótló kötet, amely a történelem, a régészet, a művelődés és a nyelvészet témakörében jártas, neves magyar és külföldi (mongol, török, orosz, holland, azeri, japán, kínai, kazak) szakemberek közreműködésével készült.
Mind térben, mind pedig időben átfogó képet kapunk elődeink, a hunok életéről – számos tudományos ténnyel alátámasztva.
“Az utóbbi másfél évtizedben a külföldi tudományos közéletben új lendületet kapott a hunok kutatása, melynek eredményeit szinte évi rendszerességgel nemzetközi tudományos konferenciákon ismertetik. A tanácskozások résztvevői, elsősorban régészek és történészek keleten és nyugaton egyaránt jelentősen átértékelték a sztyeppei világ kiemelkedő népének, a hunoknak a szerepét. Az eddig megjelent számos publikációkból már elég egységes kép rajzolódik ki a hun világról, és most az lenne a világon él kutatók feladata, hogy megalkossák a hun monográfiát. Ez a kötet ennek a nagy monográfiának az alapjait megpróbálja lerakni, de a pontos kidolgozása a jövő feladata lesz, amelyhez számos kutató csatlakozik majd.”
részlet az Előszóból Tartalomjegyzék Előszó (Marácz László – Obrusánszky Borbála) Bevezetés Történelem Horváth Izabella: Sima Qian, a Shi Ji és a kínai történelemírás Csornai Katalin: Az ázsiai hunok a kínai forrásokban Benjamin Craig: A hunok és a yuezhik hadászati kapcsolatai Kr. e. 220-162 között Mehmet Tezcan: Az ázsiai hunok és a kínai Han-dinasztia közötti kapcsolat Obrusánszky Borbála A hun államszervezet kérdései Hou Yong-jian – Cao Zhi-hong: Tongwancheng fvárosról szóló kutatási és vizsgálati eredmény Aradi Éva: Yuezhik, kusánok és heftaliták Mübariz Helilov – Nyitray Szabolcs: Kaukázusi hunok és magyarok Obrusánszky Borbála: Az ogur kérdésről a Kaukázusban René van Royen: Lovasok vagy parasztok Marácz László: A hunok a nyugati tudatban: képek, közhelyek, civilizáció Régészet D. Ceveendordzs – D. Bajar – U. Erdenebat: Mongólia korai települései és a városok kutatása Erdélyi István: Az ázsiai hunok emlékei nyomában Murtazali S. Gadzsijev: Hunok és türkök támadásai és a Szaszanidák erdítési tevékenysége a Kelet-Kaukázusban Sz. G. Botalov: Az európai hunok Puskás-Kolozsvári Fréderic: A székelyek eredetének kérdéséről Műveltség és hitvilág Érdy Miklós: A hun sámán hagyomány továbbélése a szibériai sziklarajzokban Horváth Lajos: A Kartal-nemzetség Etele (Attila) hagyománya Takashi Osawa: Kulturális kapcsolatok a buddhizmussal a Hindukush hegység környékén, a Fehér Hyon országának (az Eftal Kaganátus) uralkodása alatt, a Kr. u. 5-6. században Raušangül Mukuševa: A sámánizmus nyomai népmesékben Bérczi Szaniszló: Szimmetriajegyek az eurázsiai hun-szkíta díszítművészetben Tilla Deniz Baykuzu: Az egyik legrégebbi türk szobor, a kései hun korból Nyelvészet Ucsiraltu: A hun nyelv kérdései Czeglédi Katalin: A hun nyelv FüggelékHUNOK – MAGYAROK – Rokon népeink harci kultúrája
Szerző: Kertai Zalán – Kárpáti Gábor Csaba
148 oldal, 125 ff grafikával, rovásírásos részekkel
SMS-kód: HUN
Ez az album két célt szolgál: Egyfelől grafikáin keresztül bemutatja Kertai Zalán festőművészt és hosszú évek során kikristályosodott, egyedi stílusát, másfelől azonban szellemi kalandra hív mindannyiunkat, hogy a képek tanulmányozása során bepillantsunk ősi kultúránk mélységeibe, beleszippantsunk abba a légkörbe, amely legendássá vált eleinket – a suméroktól a szkítákon át a hun-magyarokig, Nimród ősapánktól Atilla nagykirályon keresztül Álmos fejedelemig – lengte körül.
“Az eltemetett és elhazudott történelemből az igazság vágya a képzeleten keresztül igazabb képet tud festeni eleinkről, mint az „objektív” tudomány. Ezek a rajzok nem csak a reális emlékezetet helyettesítik, de megjelenítik vágyainkat, azaz: ma sem vagyunk alábbvalók senkinél.”
Makovecz Imre
Újfajta, nem megszokott kezdeményezésről van szó, mivel az eredetkutatásnak ez nem a „hivatalos”: kizárólag a nyelvészetre és a régészetre támaszkodó útja, hanem egy alapvetően eltérő, de véleményünk szerint semmivel sem alacsonyabb szintű módszere, amely a művészetet hívja segítségül. Ahhoz, hogy elérjük a kitűzött célt, a kedves Olvasótól „csak” nyitottságot és előítélet-mentességet kérünk.
JAPÁN KARDVÍVÁS – A szamurájok titkai
Szerző: Hacumi Maszaaki
212 oldal, ff képekkel
SMS-kód: JKA
A japán történelmet minden korban kiváló karvívók fémjelezték. Ezeket a híres és legendás mestereket istenként tisztelték, ám sok olyan kevésbé ismert szamuráj is élt, akik magukban hordozták a Busidó szellemét. Fárad hatatlanul gyakorolták a japán harci tradíciókat, és számos harcmûvészeti ág mestereivé váltak. Japán egyik leggazdagabb hagyatékát, a kardvívás ma is élő mûvészetét ezeknek a szamurájoknak köszönhetjük, akik generációkon keresztül hagyományozták az utókorra a mindennapi és titkos technikák sokaságát, melyek egyaránt használják a hosszú kardot, a rövid kardot és a nindzsa kardot.
Ebben a könyvében Dr. Hacumi Maszaaki, a világ legismer tebb nindzsa nagymestere – jelenleg a Togakure-rjú nindzsucu 34. nagymestere -, a japán kardvívás rejtelmes világába vezeti az olvasót, és megosztja gondolatait e harcművészet rejtett lényegéről. Hacumi szenszei többek között bepillantást nyújt a páncélos harc, a kard elvételi technikák és a több támadós küzdelem világába is.
TARTALOM
ElőszóAz igazi harcosok tiszteletére 1. fejezet – Kenpo a budóban
Az igazi budóka helyes értelmezése Isteni erény a kard békés útján A gyõzelem és a vereség lényege Vallás és budo Az egység végtelen A harcmûvészetek tizennyolc területének valódi jelentése A budo helyreállítása Budo és a mûvészetek Mi a gokui? A józan észen meghaladása 2. fejezet – A japán kardvívás esszenciája
A “lökés és vágás” elve karddal A fegyverek és páncélok esztétikája avagy a lélek megszépülése A kard és a lándzsa közötti összefüggés A kjúso jelentése A tacsi és a harcos útja 3. fejezet – A budo gyakorlata
A valódi gokui felé tartva Nagy, kicsi, a szív, technika és test Mester és tanítvány A denso és a kjódzsicu között A holnap budója
AZ AIKIDO ÁTADÁSA ÉS ETIKETTJE
Szerző: Tamura Nobujosi
174 oldal
SMS-kód: AAE
A könyv nem csak az Aikido és általában a japán harcművészetek gyakorlóinak szól, hanem azoknak az olvasóknak is, akik a hagyományos japán tanítási módszert szeretnék megérteni. Japánban a könyvben szereplő témák a szóbeli hagyomány részét képezik, ezért ilyen formában talán még soha nem gyűjtötték össze. Tamura Nobujosi műve kulcsként szolgálhat a hagyomány kapuihoz.
A Magyarországon is jól ismert és tisztelt TAMURA NOBUJOSI (1933-2010), 8. danos Aikido-mester – a legmagasabb rang, melyet a tokiói Aikikai, az Aikido központja bárkinek is odaítélhet – hosszú éveken keresztül tanult Uesiba Morihei O-Szenszei, a művészet alapítójának irányítása alatt, és különösen fontos szerepet töltött be az ucsi-desik (az Alapító közvetlen tanítványai) kis csoportján belül. Életét az Aikido európai, azon belül is leginkább franciaországi fejlődésének szentelte, ahol élt. Rendszeresen látogatatta hazánkat is, ahol több száz tanítványa követte útmutatásait.
“Az Aikido a test segítségével a világegyetem rendjét fejezi ki. Ha a világmindenség rendjét helyesen alkalmazzuk a testre, akkor a technika és az egészség természetes módon bontakozik ki. Ha ezt a rendet helyesen alkalmazzuk a mindennapi életben, akkor a nevelés, a munka és a személyiség természetes módon fog fejlődni. Ha a világegyetem rendjét helyesen alkalmazzuk a társadalomban, akkor a közösségi harmónia, saját magunk és a többiek közötti kapcsolat természetes módon fejlődik majd ki. Ekkor az emberiség, mint egyetlen nagy család fog hozzá, hogy újjáépítse a világot, amelynek harmóniája napjainkban gondoktól terhes.”
TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás – Előszó – Bevezetés – A tanító – A tanítás célja – A tanítás módszere – Etikett és fegyelem – Gyakorlóhelyek és gyakorlási módszerek – Kapcsolat a többi harcművészettel – A takarítás – A kezdők – A fokozatok – A vizsgák – A bemutató – A felszerelés – Uesiba Morihei tanításai – UtószóA BUSIDÓ ALAPJAI – Szamuráj törvénykönyv
Szerző: Daidódzsi Júzan
136 oldal
SMS-kód: BUS
“Egy szamurájnak mindenekelőtt azt a tényt kell észben tartania – éjjel és nappal, Újév reggelétől, amikor felemeli evőpálcikáját, hogy elfogyassza reggelijét, egészen az év utolsó éjszakájáig, amikor elkészíti éves elszámolását -, hogy meg kell halnia. Ez a legfőbb feladata. Hogyha ezt mindig észben tartja, akkor képes lesz a hűség és a gyermeki kötelesség útja szerint élni, számtalan veszélyt és csapást el fog kerülni, távol tudja tartani magát a betegségektől és a balsorstól, sőt mit több: hosszan élvezheti az életet. Nagyszerű személyiséggé fog válni, aki sok csodálatraméltó tulajdonsággal rendelkezik.”
Daidódzsi Júzan (1639–1730) már a polgárháborús időket követő Tokugava-sógunátus erőteljes, békés korszaka alatt élt, amikor a Busidót, a “Harcosok Útját”, a szamurájok erkölcsi kódexét írásba foglalták. Műve a busik (“lovagok”) kötelmeit, erényeit és viselkedési normáit tanítja azoknak a fiatal csatlósoknak, akik már csak hírből ismerték őseik vitézségét és nemeslelkűségét. Ez a japán forrás a Hagakure mellett a Busidó-irodalom alapművének tekinthető, és magyar fordításban először lát napvilágot.
EGY SZKÍTA NÉP: A KUSÁNOK – A Hold fiainak története
Szerző: Aradi Éva
216 oldal
SMS-kód: KUS
Aradi Éva 2005-ben megjelent, nagysikerű A hunok Indiában című könyvében a fehér hunokról, azaz nemzetközileg ismert nevükön a heftalitákról írt. Mostani kötetében a heftaliták részbeni elődeiről, egy másik Belső-Ázsiából származó népről: a kusánokról számol be.
Ez a nép időszámításunk kezdetétől körülbelül háromszáz évig uralkodott a mostani Afganisztán, Kelet-Irán, Pakisztán területén és India északi felén.
JAPÁN KARDVÍVÓ MESTEREI
Szerző: Szugavara Makoto
248 oldal, ff képekkel
SMS-kód: JKM
A kengó olyan személy volt, akinek kardvívó tehetségét elismerte a nép – nem léteztek tárgyilagos ismertetőjegyek arra, hogy valaki méltó legyen a kengó elnevezés elnyerésére. Ehhez a megszólításhoz az kellett, hogy egy nevezetes kardforgató legyőzésével szerezzenek maguknak hírnevet. Az elismerés elnyerésének különböző módjai léteztek, de valójában az összes kengó valamikor az országot járta, hogy párbajok során tökéletesítse vívótehetségét.
Azok, akik utazásaik során tökéletes magabiztosságra tettek szert a harci tudás terén, megalapították saját iskolájukat. A kengók számos tanítványukkal együtt dódzsókat hoztak létre, hogy ott oktathassák az újonnan alapított iskola tudását. Felesleges mondanunk, hogy minden új iskola megalapítója maga választotta ki utódját. Az Edo-korszak végére (1867) több mint hétszáz ilyen harcművészeti iskola létezett.
Ebből arra következtethetünk, hogy a Tokugava-sógunátus alatt rengeteg kardforgató mester élt Japánban. Közülük választottam ki most néhányat – Cukahara Bokuden, a Jagjúk, Jamaoka Tessu stb. – akikről viszonylag jelentős történelmi anyagot találtam, és amennyire csak lehetett, ezek alapján írtam meg életük történetét.
TARTALOMJEGYZÉK
Japán elöljáróságai – Előszó I. Cukahara Bokuden II. Kamiizumi Nobucuna III. Jagjú Munejosi IV. Jagjú Munenori V. Jagjú Micujosi VI. Itó Ittószai Kagehisza VII. Ono Tadaaki VIII. Az utolsó nagy kardvívók Utószó: A kard útja a modern világban (John Stevens) IrodalomjegyzékMIJAMOTO MUSZASI – A nyughatatlan géniusz – Az öt elem könyve
Szerző: Mijamoto Muszasi – Szugavara Makoto
208 oldal
SMS-kód: MUS
A legendás japán kardvívók között talán Mijamoto Muszasi neve a legismertebb. Népszerűsége nem csak Japánban, de külföldön is töretlen. Ez a rendkívüli képességekkel megáldott szamuráj első – halálos kimenetelű – párbaját tizenhárom éves korában vívta, tizenhat évesen pedig már részt vett a véres szekigaharai csatában. Élete során számtalan párbajt vívott, de nem talált legyőzőre.
Utolsó éveiben írta meg a két kardos vívás és a taktika esszenciájának számító híres művét, “Az öt elem könyvé”-t, amely manapság is széles körű olvasottságnak örvend – nemcsak a harcművészetek iránt érdeklődők körében.
A kötet első részében Muszasi történelmi alakjával, bonyolult és rejtélyes jellemével, szövevényes életútjával ismerkedhetünk meg, a második rész pedig a híres “Gorin no só”-t, a japán eredetiből fordított “Az öt elem könyvé”-t tartalmazza.
JAMAOKA TESSU – A “Kardnélküli Iskola” megalapítójának élete
Szerző: John Stevens
225 oldal, ff képekkel
SMS-kód: TES
Jamaoka Tessu kiemelkedő alakja volt annak a viharos időszaknak, amelyben egy új Japán született. A közéletben Tessu Szaigo Takamorival tárgyalt, és előkészítette a sógunátus utáni békés hatalomváltást. Az Út egyéni követőjeként negyvenöt évesen mély megvilágosodást ért el, és felismerte a kardvívás, a zen és a kalligráfia belső alapelveit. Ettől fogva Tessu olyan volt, mint Mijamoto Muszasi: “…úgy telik az életem, hogy nem egy meghatározott Utat követek”. (Az öt elem könyve)
Tessu is kiemelkedően sokoldalú és termékeny mesterré vált: egyedülálló kardvívó, aki a Kardnélküli Iskolát megalapította; a Tekiszui hagyomány szerinti bölcs és könyörületes zen tanító; páratlan kalligráfus, aki ecsetével fejezte ki az ég és a föld összes tanítását. Még ma is, több mint egy évszázaddal a halála után, ecsettel készült műveiben érzékelhetjük Tessu hihetetlen életerejét. Ha helyesen értelmezzük kalligráfiáit, teljesen szembetűnő az a nagy átváltozás, ami Tessu megvilágosodásával együtt járt és az az egyre mélyülő éleslátás, ami életének utolsó nyolc évében tapasztalható.
KIKELET – Huni fáraótól a Szent Koronáig
Szerző: Borbola János
176 oldal
SMS-kód: KIK
A feltámadás,a kikelet egyiptomi hieroglifáit, a keresztény tanok eredetét kutatjuk.
Meglepetésünkre utunk a Szent Korona kupolájához vezetett.
Megkövesedett dogmák, tudományként számon tartott nézetek sorát tettük mérlegre.
Könnyűnek találtattak.
A hieroglifák végül is megszólaltak…
A Szent Korona szimbolikája új titkokat fedett föl…
TÖRTÉNELMI TANULMÁNYOK
Szerző: Padányi Viktor
256 oldal
SMS-kód: TTA
100 éve született Padányi Viktor történész, történetfilozófus, író, a XX. századi nemzeti történetírás egyik legnagyobb, ám méltatlanul elhallgatott alakja. Jelen művében a Tér és történelem, Három tanulmány, Vérbulcsu, Adalékok Szent István élettörténetéhez és két Rákóczi-tanulmány olvasható.
Padányi Viktor (1906-1963) történész, történetfilozófus, író, a XX. századi nemzeti történetírás egyik legnagyobb, ám méltatlanul elhallgatott, de el nem feledett alakja volt. Alkotó korszakának legtermékenyebb részét már ausztráliai emigrációban töltötte, ahol igen nehéz körülmények között kutatott és írt. Széles látókörű gondolkodóként nem elégedett meg a történelem lineáris szemléletével, az okok és okozatok látható fonalának leírásával, mert az emberiség történelmét formáló rejtett tényezoket kutatta – és meglepő eredményekre jutott. Műveiben, melyek gyakori kiindulópontja nemzetünk egy-egy kiemelkedő alakja, szintézisre törekedett.
“A ‘történelem’ szó mást jelent, mint a történet. A történet emlékezet, a történelem emlékezés. És mint ilyen – tevékenység. A történelem törekvés arra, hogy a múlt perceptív számontartását apperceptív, tehát szervezett egységgé, értelmes ismeretté emeljük. A történelem eszerint nem csupán kutatás, forráskritika, és nem csupán a felderített anyag interpretálása, hanem szemlélődés is az ismert anyag egésze (vagy egy-egy egység anyagának egésze) felett abban az értelemben, hogy az egész több és más, mint a részek puszta összege. A történelem tehát tevékenység, míg a történet – a szónak most már abban az értelmében, hogy az egy megírt jelentés – eredmény. Eredménye a történelemnek. Illetőleg eredményének kellene lennie.” A Történelmi tanulmányok 1972-ben jelent meg – San Franciscóban. Jelen kiadás a mű első magyarországi megjelenése(!), annyi különbséggel, hogy a 72-es kiadásban még angolul szereplő két tanulmány itt már magyar fordításban olvasható, kiegészítve egy, a témájában teljesen idevágó harmadikkal. Ezzel az új, bővített kiadással Padányi Viktor előtt tisztelgünk, születésének 100. évfordulója alkalmából. Tartalomjegyzék: A Mesterek meghaltak (bevezetés) Tér és történelem Három tanulmány: Hor-aha – harku – horka (Jegyzetek a Ménész kérdésről) Az etruszk származás újabb megközelítése A szumir-magyar nyelv lélekazonossága Vérbulcsu Adalékok Szent István élettörténetéhez Rákóczi (1711-1961) Rákóczi, az íróSZÉCHENYI KULTÚRÁJA
Szerző: Padányi Viktor
236 oldal
SMS-kód: SZK
“Padányi Viktor könyve az ifjú Széchenyi Istvánról szól. Arról szól, hogy a sikertelen, előléptetése érdekében hiába fáradozó gróf huszárkapitány Széchenyi István miképpen válik egyetlen évtized alatt a korszak Magyarországának, sőt a korszak Közép-Európájának (azaz az egész Habsburg Birodalomnak), sőt a korszak egész Európájának legjelentősebb gondolkodójává és politikusává.
Padányi e könyvében a nagy gondolkodó és nagy államférfiú Széchenyit már nem mutatja be, ő ez alkalommal csak azzal foglalkozik, mi a rejtélye a nagy átváltozásnak.
De a nagy átváltozás éppen a rejtélyek rejtélye.
Azt hihetnénk, Széchenyi rendkívüli naplójegyzetei segítenek a kutatónak a rejtélyek rejtélyét megfejteni. Segítenek is, persze… Ha a kutató a naplóolvasásnak akkora mestere, mint Padányi. Mert Széchenyi ifjúkori naplójegyzetei bizony jól megtréfálhatják a gyanútlan és hiszékeny, azaz alkalmatlan kutatót.”
Kocsis István
Padányi Viktor (1906-1963) történész, történetfilozófus, író, a XX. századi nemzeti történetírás egyik legnagyobb, ám méltatlanul elhallgatott, de el nem feledett alakja volt. Alkotó korszakának legtermékenyebb részét már ausztráliai emigrációban töltötte, ahol igen nehéz körülmények között kutatott és írt. Széles látókörű gondolkodóként nem elégedett meg a történelem lineáris szemléletével, az okok és okozatok látható fonalának leírásával, mert az emberiség történelmét formáló rejtett tényezőket kutatta – és meglepő eredményekre jutott. Műveiben, melyek gyakori kiindulópontja nemzetünk egy-egy kiemelkedő alakja, szintézisre törekedett.
Padányi Széchenyi monográfiája eredetileg 1943-ban jelent meg, a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem gondozásában. Mára már szinte hozzáférhetetlenné vált – jelen kiadással Padányi Viktor előtt tisztelgünk, születésének 100. évfordulója alkalmából. Tartalomjegyzék: Bevezető szavak Padányi Viktor Széchenyi kultúrája c. könyvéhez (Kocsis István) A szerző előszava Bevezetés I. A szülői ház II. A gyermek és az ifjú III. Egy autodidakta katona IV. A nagy metamorfózis V. Sturm und Drang VI. Széchenyi kultúrája Források és irodalomHUNOK A KAUKÁZUSBAN – A kaukázusi kereszténység
Szerző: Mübariz Helilov – Nyitray Szabolcs
160 oldal
SMS-kód: KHU
Idehaza csak rendkívül felületesen vagy még névről sem ismert kaukázusi források bizonyítják a hunok és az ottani kereszténység történelmi kapcsolatát. Sokan a belénk ültetett előítéleteknél fogva eleve úgy teszik fel magukban a kérdést, hogy miféle kötődése lehetne a hunoknak a kereszténységhez, mikor Atilla és népe köztudottan “pogány” volt…
Ez azonban csak az érem egyik oldala, mert a hunok története Atilla nagykirály 453-ban bekövetkezett halála után is folytatódik és még évszázadokig nyomon követhető – csak egy másik színtéren, a néhai birodalom keleti felében, méghozzá az európai hunok igazi központjában, a Kaukázusban.
AZ ÚT KÉZIKÖNYVE – Uesiba Morihei tanításai a Harci Út követőinek
Szerző: Uesiba Morihei
128 oldal
SMS-kód: UTK
Uesiba mester, az Aikido megalapítója a XX. sz. legnagyobb harcmûvésze és egyben karizmatikus szellemi vezetõ volt. Életét az Aikidonak, az igazi budo megtestesítõjének szentelte, ami magában foglalta a régi japán hagyományok (sintó, singon buddhizmus) tanulmányozását is.
Ez a kötet verseit (dókák), tanításait tartalmazza, melyek minden – szellemi alapokon nyugvó – harcművészeteti ág gyakorlójának, tanulmányozójának hasznos Út-mutatóul szolgálnak.
A reprezentatív kiállítású könyv művészi értékét a tartalommal összhangban lévõ kalligráfiák növelik, melyek Uesiba Morihei, Uesiba Kissómaru, Szaotome Micugi és Szengai alkotásai.
Részlet a műből:
Az Aikido veled kezdődik. Magad jobbításán és az Aikidoban kijelölt feladatodon munkálkodj. Mindenkiben él a szellem, ami csiszolásra vár, mindenkinek van teste, melyet edzhet valahogy, mindenki előtt áll út, amelyet követhet. Azért vagy itt, hogy felismerd a benned lakozó istenséget, és élj a megvilágosodás veledszületett képességével. Valósítsd meg életedben a békét, majd alkalmazd a Művészetet mindenre, amivel találkozol. Minden, legyen az anyagi vagy szellemi, ugyanabból a forrásból származik, és úgy kapcsolódik egymáshoz, mintha egyetlen család lenne. Múlt, jelen, jövő: az kiben mind benne van. A világegyetem egyetlen forrásból keletkezett, és fejlődött ki, és a mi fejlődésünket is az egység és a harmónia ideális folyamatai alakították. Az Aiki Útja mérhetetlen, visszatükrözi a rejtett és a megnyilvánult világ hatalmas tervét. A harcos az istenség élő oltára, aki ezt a nagy célt szolgálja. A Harcos Útja szavakkal vagy betűkkel leírhatatlan. Ragadd meg lényegét, és apránként valósítsd meg! Minden nap tiszta szívből eddz, technikádat csiszold! Az Eggyel győzd le a sokaságot! Ez a Harcosok tana. Az Aikido mindennapos gyakorlása lehetővé teszi, hogy belső istenséged egyre fényesebben ragyogjon. Ne törődj mások jó és rossz tulajdonságaival. Ne légy számító, és ne viselkedj természetellenesen. Elmédet nyugtasd az Aikidon, és ne kritizálj más tanítókat vagy hagyományokat. Az Aikido sohasem tart vissza, sohasem korlátoz vagy ver bilincsbe semmit. Mindent felölel és megtisztít. Tartsd a kezedet, a lábadat és a csípődet egyenesen és a központban – ez a jó technika kulcsa. Ha megvan a központod, szabadon tudsz mozogni. Fizikai központod a harád; ha elmédet is ide összpontosítod, biztos lehetsz a győzelemben. Az ég és a föld isteni szépségéről regél az egész világ! Minden teremtmény egyetlen család tagja.MISIMA JUKIO ÉLETE ÉS HALÁLA
Szerző: Henry Scott Stokes
336 oldal
SMS-kód: MJE
1970. november 25-én Misima Jukio, az egyik legtehetségesebbnek tartott modern japán író magánhadserege négy katonájával túszul ejtette a Dzsieitai (Japán Honvédelmi Erők) hadseregtábornokát, majd az összehívatott katonákat felkelésre, a császári hatalom visszaállítására buzdította. Sikertelen kísérlete után legközelebbi tanítványával együtt szeppukut (rituális hasfelmetszés) követett el.
Halála – és annak nem mindennapos módja – sokakat megdöbbentett, holott műveiben már a kezdetektől fogva számos jel utalt életének tragikus végére. Misima tudatosan készült a halálra; annak “főpróbája” egyik kései novellája, a Hazafiság, melyet meg is filmesített, és a becsületét szeppukuval tisztázó hadnagy főszerepét is ő alakította.
Henry Scott Stokes, aki Misima barátjának számított, alapos és fordulatos életrajzi művében végigköveti az író ellentmondásokkal teli életének főbb állomásait, irodalmi pályafutásának meghatározó korszakait – miközben részeket közöl legjelentősebb műveiből és azok fogadtatásáról – és azokat a szellemi-ideológiai irányzatokat, amelyek komoly hatást gyakoroltak Misima világnézetére. A könyv lapjain megelevenedik a második világháború előtti és utáni – a konzervatív, fegyverkező és optimista majd az amerikai megszállást követően társadalmi változásoktól forrongó és a demokurasi útjára lépő modern – Japán irodalmi- és közélete, politikai áramlatai és értékrendje.
A SZOGA-FIVÉREK KRÓNIKÁJA – Szoga monogatari
366 oldal
SMS-kód: SZO
“A Szoga fivérek krónikája” egy eredeti japán forrás (monogatari), a japán háborús történetek egyik kiemelkedő és igen népszerű darabja, amely a XII. sz-ban, egy véres polgárháborút követő időszak után, a sógunátus kialakulásának idejében játszódik. A cselekmény egy családi viszály során kirobbanó gyilkosságról és annak megbosszulásáról szól. A művet számos helyen konfucianista és buddhista példázatok és az akkoriban közismert kínai történetek tarkítják.
A Szoga monogatarit, bár századokkal hamarabb keletkezett, és számos nó és kabuki darab feldolgozta, csak a XVII. sz-ban jegyezték le. Az izgalmas mű egyben igazi történelmi tabló is, amely bepillantást nyújt a kora középkor harcos osztályának, a szamurájoknak a világába és mindennapjaikat meghatározó értékrendjébe.
A Szoga fivérek krónikája (Szoga monogatari) a japán háborús történetek hagyatékából származó, rendkívül népszerű történelmi elbeszélés, amelyet a XVII. század elején jegyeztek le. Az elbeszélő célja az, hogy bemutassa a Szoga testvérek egész életen át tartó törekvését: apjuk halálának megbosszulását. Maga a cselekmény – mely legendákban, konfucianista és buddhista példázatokban, néphiedelmekben és kitalált részekben is bővelkedik – a XII. század második felében, egy véres polgárháborút követő békés időszakban játszódik. A testvérek bosszújának hátterében a családi birtok öröklése kapcsán kialakuló viszály áll, mely végül apjuk meggyilkolásához vezet.
A történet átfogó képet ad a harcosok társadalmi osztályáról, részletes betekintést nyújtva a szamurájok szokásaiba, eszményeibe és mindennapi létüket meghatározó értékrendjükbe: a Busidóba.A HUNOK INDIÁBAN – A heftaliták története
Szerző: Aradi Éva
215 oldal
SMS-kód: HEF
A hunok történetét sokszor, sokan és sokféleképpen megírták már – egyről azonban valamennyi megfeledkezett: a fehér hunokról, (szanszkritul: heftalitákról), akik a történelemformáló népvándorlás során leszakadtak a nyugat felé tartó hun tömegekről.
Elváltak Közép-Ázsiában a testvéreiktől, s előbb délre, majd délnyugatra tartottak, később nagy ívben kanyarodtak az indiai szubkontinens északnyugati területeire, hogy ott évszázadnyi időre teremtsék meg államukat. Történelmük ismerete nélkül nem teljes a nyugati világban – s kiváltképpen Magyarországon – az egykor rettegett keleti lovasnéppel, a hunokkal foglalkozó egyetlen mű sem.
Aradi Éva indológus hosszú évek kutatómunkáján alapuló könyve most ezt a régi tudományos adósságot kívánja bepótolni, s mindannyiunk szakmai gazdagodására összefoglalja mindazt, amit a heftalitákról tudni kell és tudni érdemes.
A SZKÍTA NÉPEK HITVILÁGA – Közép-Ázsiától a Kárpát-medencéig
Szerző: Marácz László – Obrusánszky Borbála (szerk.)
400 oldal
SMS-kód: SZH
Az elmúlt évtizedben a világ számos kutatóhelyén, elsősorban a tőlünk keletre lévő országokban végre kezd kialakulni egy pozitív szkíta kép, ahol a híres harcosokat már nem vad barbároknak tartják, hanem fejlett ókori népnek, akik önálló műveltséget teremtettek az eurázsiai kontinensen. Éppen ezért nekünk, a szkíták utódainak, nagyon fontos, hogy a korabeli történeti források ismeretében reális, bizonyítékokkal alátámasztható szkíta képet alkossunk meg, melynek egyik eleme az ősi vallás és hitvilág bemutatása.
A szkíták már nagyon korán, a Kr. u. I. századtól megismerkedtek a kereszténységgel, és feltehetően sokan meg is keresztelkedtek közülük. Az első keresztény egyetemes zsinaton már püspökkel képviseltették magukat. A szkíta és hun ősökkel büszkélkedő magyarság is találkozott a kereszténységgel, mielőtt Európa szívében, a Kárpát-medencében letelepedett volna.
A kötet szerzői alapos kutatások alapján azt mutatják be, hogy a sztyeppei lovas népeknek, a szkítáknak és utódaiknak fejlett erkölcsi-vallási rendszerük volt, melyet az antik görög szerzők is nagyra becsültek, még azt is elismerték, hogy a szkíták erkölcsiségben és törvénykezésben felettük álltak. TARTALOM Daczó Arpád: Őstörténetünk hatalmas felkiáltójele: a Babba név (Előszó helyett) A SZKÍTA NÉPEK ÉS A NYUGATI KERESZTÉNYSÉG Marácz László: A lovasnépek vallása: előítéletek, közhelyek, ideológia Pásztori-Kupán István: A szkíták bibliai értékelése ERKÖCSI-SZELLEMI MŰVELTSÉGÜNK EURÁZSIÁBAN Winkler Gusztáv: A kereszténység elterjedése a sztyeppén Aradi Eva: Szakák és indoszkíták Csornai Katalin: Mani tanításai Belső-Ázsiában Horváth Izabella: Kőrösi Csoma Sándor: a tudósok, a történészek és a kutatók erkölcsi példaképe Z. Tóth Csaba: A sztyeppei népek és a kereszténység Obrusánszky Borbála: A keleti kereszténység a szkíta-hun népeknél Tjalling Halbertsma: A belső-mongóliai nesztoriánus síremlékek jellegzetességei Oszman Karataj: Magyarok vagy „hungarok”: a nép eredetének kutatása Czeglédi Katalin: A szkíta-hun-avar-magyar folytonosság nyelvi háttere Du Yaxiong: Milyen lehetett a hun zene? Csajághy György: A “Lehel-kürt” problematikájának néhány kérdéséről ERKÖLCSI-SZELLEMI MŰVELTSÉGÜNK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN MAGYAR Ferenczi Enikő: A „szkíta” népnév és a „jótörvényű” jelző lényegi összefüggése Csomor Lajos: Szent István öröksége: a hun-magyar Szűz Mária-tisztelet és a Szent Korona Bérczi Szaniszló: A honfoglalás kori magyar díszítő művészet gyökereinek nyomozása Legenyei-Bodnár Gábor: Táltoshagyomány a Szent László-legenda falképfestményein SZÉKELY Puskás-Kolozsvári Frederic: A székelyek eredetéről és ősi hitvilágáról Szöllősy Kálmán: A székelyek kereszténysége és bejövetelük időpontja Szekeres István: A székely és ótörök írás kutatása Magyarországon Tóth Gyula: A székelydályai rovásírás megfejtési kísérleteSZAMURÁJ CSATAZÁSZLÓ – Furin kazan
Szerző: Inoue Jaszusi
218 oldal, ff képekkel
SMS-kód: FUR
Történelmi regény Japán “Élő Nemzeti Kincsének” tollából.
Japán háborús időszakában (1467–1573) a földesurak a hatalmat jelentő földbirtokokért harcoltak a darabjaira szakadt országban. Takeda Singen, a büszke és magabiztos hadúr ki szeretné terjeszteni birtokait a környező földekre is. Amikor háborús stratégának felfogadja szolgálatába a törekvő és rejtélyes Jamamoto Kanszukét, a mester nélküli, ismeretlen múltú szamurájt, merész és ravasz társra lel. Kanszuke diplomáciai tehetsége és hadászati stratégiája, számos véres csatán keresztül, hatalmas sikereket hoz a Singen klánnak.
Takeda Singen csatazászlaját a “furin kazan” négy karaktere díszíti, mely Singen félelmetes harcmodorára utal:
Légy olyan sebes, mint a szél! Légy olyan csöndes, mint a fa! Támadj olyan ádázul, mint a tűz! Légy olyan nyugodt, mint a hegy! Singent és Kanszukét a sors Juu hercegnőhöz vezeti. Kanszuke egy kastély elfoglalása közben fedezi fel a romok között; a nő éppen öngyilkosságra készül. Kanszukét bűvöletbe ejti a hercegnő szépsége, meggyőzi, hogy maradjon életben és folytassa családja vérvonalát. Singen, Kanszuke és Juu hercegnő egymásnak ellentmondó törekvései állnak ennek az összetett és drámai történelmi regénynek a középpontjában. Inoue Jaszusi (1907-1991) az egyik legnépszerűbb modern regényíróként ismert Japánban, akit az “Élő Nemzeti Kincs” címmel is kitüntettek. Emellett minden jelentősebb japán irodalmi díjat megkapott.AIKIDO ÉS A TERMÉSZET HARMÓNIÁJA
Szerző: Szaotome Micugi
280 oldal
SMS-kód: ATH
Több évtizedes folyamatos edzés és tanítás eredménye ez a könyv, amelyben a szerző egy igazi “beavatott” szemszögéből mutatja be az Aikidót, a XX. sz. igazi budóját. Olyan összetett harcművészet, életforma és filozófia képe bontakozik ki az olvasó szeme előtt, melynek elvei nemcsak az edzőtermekben, hanem a természet törvényeiben, a modern tudományokban, az ősi japán bölcseletben és a történelmi példákban is fellelhető.
SZAOTOME MICUGI Aikido-mester tizenöt éven keresztül volt közvetlen tanítványa (ucsi-desije) a nagy harcművésznek, Uesiba Morihei nagymesternek, az Aikido alapítójának. Ezalatt az intenzív, kemény edzésekkel és sok lemondással járó időszak alatt teljesen átitatta az Aikido technikai virtuozitása és mély szellemisége, mely a sintó és a szamuráj tradíciókon alapul.
“Az Aikido nem sport, hanem egy tan, egy nevelési folyamat az elme, a test és a szellem edzésére. A fizikai technika nem az igazi cél, hanem a személyiségfejlesztés és szellemi növekedés eszköze.”
SZAMURÁJOK – Japán harcos osztályának gyökerei és vallási háttere
Szerző: Catharina Blomberg
269 oldal
SMS-kód: SZA
A szamurájok osztálya, Japán harcos nemessége – melynek tagjait helyesebb businak, ‘lovagnak’ hívni – hét évszázadon keresztül a japán történelem legmeghatározóbb tényezőjének számított. Vajon miben rejlett ezeknek a félelmetes, halálmegvető bátorsággal bíró harcosoknak az ereje és hatalma?
Blomberg alapos kutatáson nyugvó műve a busik szemszögéből kíséri végig Japán történelmét a kezdetektől egészen a XX. század elejéig. Következtetéseit a japán eszmetörténet legfontosabb forrásaival támasztja alá. Részleteket közöl a Heike monogatariból, “Az öt gyűrű könyvé”-ből, a Hagakuréból – hogy csak a legismertebbeket említsük.
Ez a monográfia több, mint egy történelemkönyv. Az események tényszerű közlése mellett azok eredetét: filozófiai és vallási (sintó, buddhista, konfucianus) okait vizsgálja, miközben a köztudatban sokszor felületesen ismert és félreértett etikai alapelveket, szokásokat vizsgál meg – mint pl. a hűség, a kötelesség, a szeppuku, a harcos erkölcs és ideál -, melyek a Busidón, a szamurájok íratlan etikai kódexén alapultak.
A japán történelem és kultúra megismerése és mély megértése lehetetlen a szamuráj-szellemiség tanulmányozása nélkül. Ehhez nyújt segítséget C. Blomberg átfogó és érdekfeszítő műve.
AZ AIKIDO ESSZENCIÁJA – Uesiba Morihei szellemi tanításai
Szerző: Uesiba Morihei – John Stevens
200 oldal, ff képekkel
SMS-kód: AES
“Az Aikido esszenciája” behatóan tárja az olvasó elé azt az összetett filozófiát és életbölcseletet, amely a harci technikákkal kiegészülve együtt foglalja magában Uesiba mester Aikidóját. Külön fejezetben találhatók az Ösvény dalai – hagyományos versformában megírt szellemi tanítások – és azok a kalligráfiák, amelyek a mély gondolatok és ideák elmaradhatatlan, művészi kifejezései. A könyvben természetesen helyet kaptak az Alapítóról készült archív képek is, amelyek a mestert mutatják a rituálék és technikák bemutatása közben.
“Az Aikidóban nincsenek rögzített formák – az Aikido a szellem tanulmányozása.”
UESIBA MORIHEI nagymester (O-Szenszei) – akitől a fenti idézet származik -, az Aikido alapítója, 1883-ban született egy kis japán faluban. Már fiatal korában számos harcművészet – klasszikus dzsúdó, kard és lándzsavívás, Daito-rjú dzsúdzsucu – végbizonyítványnyal rendelkező mestere lett. Érdeklődése a harcművészetek mellett “az Ösvény másik pillérére”, a keleti vallásokra, filozófiákra és az ezekhez kapcsolódó misztikára is kiterjedt. Behatóan tanulmányozta az ősi japán forrásokat – a Kodzsikit és a Nihon sokit -, majd később egy ezoterikus sinto szekta, az Ómoto-kjó lelkes tagja lett. E vallás alapítójával kalandos, de sikertelen utazást tett Mongóliába, hogy megalapítsák a “Béke Királyságát”. Uesiba mester budóban szerzett hatalmas tapasztalata, vallásos-misztikus keresése, az emberek, és minden élő iránti szeretete érlelte ki az Aikidót, azt a harcművészetet és szellemi Utat, amely a természet törvényszerűségein és a világ egységes szemléletén alapul. A második világháború után létrehozta az Aikikai Alapítványt, hogy segítségével terjessze el az Aikidót az egész világban. 1969-ben halt meg. Emlékére minden évben szertartást rendeznek az ivamai Aiki-szentélyben. JOHN STEVENS, a könyv összeállítója, Uesiba mester tanításainak értelmezője a buddhista tanok professzora és egyben Aikido-instruktor Szendaiban, Japánban. Számos Aikidóval, harcművészetekkel és buddhizmussal fogalkozó – eddig még magyar nyelven kiadatlan – könyv szerzője.BEVEZETÉS A HAGAKURE SZELLEMISÉGÉBE – Misima Jukio a Szamurájok Kódexének mai értelméről
Szerző: Misima Jukió
112 oldal
SMS-kód: HNY
Mint a legtöbb erkölcsfilozófiai írás, a Hagakure, A szamurájok kódexe is időtlen. Tanítása bármely kor emberéhez megtalálja az utat. Mai, hanyatló világunkban, amikor már nem a kard kemény, de igazságos és egyértelmű törvénye él, más formában jelentkezik.
Misima Jukio, Japán egyik legnagyobb írója – az utolsó japán, aki szeppukuval vetett véget életének – „az egyetlen könyvnek” tartotta a Hagakurét, amely „szabadságra és szenvedélyre” tanít. Misima ebben a művében – többek között – részletesen elemzi a Hagakure negyvennyolc létfontosságú alapelvét.
„A háború alatt a Hagakure olyan volt, mint a nappali égbolton fényesen ragyogó tárgy, ám igazi fényét éppen koromsötétben sugározza. [...] Ezt a könyvet más, háború alatt íródott művekhez hasonlóan gyűlöletes, rossz, gonosz könyvnek kezdték tartani, amely annyira mocskos, hogy ki kell törölni az emberiség emlékezetéből, szorosan becsomagolni és a szemétdombra hajítani. Így a Hagakure, korunk sötétségében, először kezdte igaz fényét sugározni.”
A DUNHUANGI SZIKLATEMPLOM MANICHEUS KÉZIRATTEKERCSEI
Szerző: Csornai Katalin
164 oldal
SMS-kód: MAN
A manicheizmus egykoron a legnagyobb világvallás volt, amely Perzsiából kiindulva bejárta Európa és Ázsia majd minden országát, sőt Afrika legtekintélyesebb birodalmát, Egyiptomot is. Egyes vélemények szerint a honfoglalás előtti magyarság szintén a manicheus kereszténységet gyakorolta.
Ennek ellenére ma alig tudunk róla valamit. Azok között, akik valamilyen szinten mégis ismerik, megítélése igen ellentmondásos, mintha valamiféle sorsszerűség volna abban, amiként ma is akadnak heves ellenzői, akik egyenesen kártékonynak, már-már sátáninak kiáltják ki, és akadnak – kevesen bár, de mindinkább növekvő számban – akik teljes odaadással, már-már vakbuzgó hittel vetik bele magukat a manicheizmus újjáélesztett változatának ébredező hitéletébe.
Könyvünk pusztán arra vállalkozik, hogy a napjainkig fellelt, 8-9. századból származó kínai nyelvű manicheus szentiratokat szöveghű fordításban az olvasó elé tárja. Elsőként nyújt módot arra, hogy eredetiből közvetlenül magyarra átültetve tanulmányozzuk a fény vallását.
Csornai Katalin a Tan Kapuja Buddhista Főiskola kínai szakirányán végzett 1999-ben. A manicheizmus szövegemlékei mellett az ázsiai hunok történetét kutatja. A Forrás 2004. novemberi számában publikált egy hosszabb cikket a manicheizmusról. Az ázsiai hunok témakörében 2007-ben jelentette meg egy négykötetesre tervezett munka első kötetét, Négy égtájon barbár csillag ragyog címmel, mely a Qin- és Han-kori kínai krónikák hunokról szóló feljegyzéseinek fordítását tartalmazza. TARTALOMJEGYZÉK Bevezető I. rész: ISMERTETŐ A felszínre került manicheus szentiratok Mani élete, egyháza A manicheus eszmerendszer A manicheizmus története Kínában A manicheizmus formálódása Kínában Bevezető a fordításhoz II. rész: A FORDÍTÁS I. Mani, a Fény Buddhája s az ő tanítása. Summázat egy tekercsben II. Egy perzsa vallás töredékesen fennmaradt szentkönyve III. Mani tanítását lezáró dicséretek Felhasznált irodalom Függelék Az eredeti kínai források KéptárŐSMAGYAROK AZERBAJDZSÁNBAN
Szerző: Mübariz Helilov – Nyitray Szabolcs
230 oldal
SMS-kód: AZR
Az azeri akadémikus és magyar kutatótársa, aki több mint 3 évet töltött Azerbajdzsánban, egy történelmi jelentőségű felfedezést tett: ez maga a “hiányzó láncszem” őstörténetünkben.
Mi történt a “szavárd-magyarokkal” a XIII-XIV sz-tól? Hogyan kerültek magyarok már 750-ben Azerbajdzsánba? Mit rejt az ősi derbenti forrás, a Derbendnáme? Van-e kapcsolat Dagesztánban a hunok és a magyarok között?
Ezekre az alapvető kérdésekre keresi és adja meg a választ a két történész kutató, miközben számos FF képpel és 16 színes oldalon mutatja be Azerbajdzsán kultúráját, középkori városait, régészeti leleteit és antropológiáját.
A hiteles magyar őstörténet iránt érdeklődők számos tudományos újdonságot találnak ebben az átfogó műben.






